Intézményi tanfelügyeleti ellenőrzés eredménye

Intézményi tanfelügyelet eredménye

  1. március 23.

Pedagógiai folyamatok

1.1. Hogyan valósul meg a stratégiai és operatív tervezés?

1.1.1.

Az intézmény vezetése irányítja az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak koherens kialakítását.

SZMSZ -ben található: a nevelőtestület döntéséinek előkészítését a az intézményvezető javaslattervvel készíti elő, ezt a kollektíva rendelkezésére bocsátja megismerés céljából, majd az értekezleten vitatják meg, döntési javaslattámogatókat alakítanak ki, szavazásra bocsájtják. A Munkatervet az intézmény vezető készíti, nevelőtestület hagyja jóvá. Beszámolót az int vezető készíti, de mellékletben a munkaközösségvezetők beszámolói is megtalálhatóak. Intézményi önértékelésben kiemelkedő terület. Vezetői interjú

1.1.2.

Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumai az intézmény működését befolyásoló mérési (az Eredmények értékelési területnél felsorolt adatok), demográfiai, munkaerő-piaci és más külső mutatók (például szociokulturális felmérések adatai) azonosítása, gyűjtése, feldolgozása és értelmezése alapján készülnek. Ezek segítik az intézmény jelenlegi és jövőbeni helyzetének megítélését.

PP helyzetelemzés 3. o: „A növekvő gyereklétszám miatt az új modern iskola és a többcélú tornaterem építése elsődleges feladat.… A jelenlegi épület felújítása már nem gazdaságos, ezért önkormányzatunk nyolc osztály elhelyezésére, 25-30 fő befogadására alkalmas tantermekkel, szaktantermekkel, logopédia és fejlesztő szobával, könyvtárral, sószobával, orvosi szobával, tornateremmel felszerelt új, teljesen akadálymentes iskolát terveztetett.” /Mindennapos testnevelés – helyiség problémák és megoldása. Hit-erkölcs lehetőség biztosítva, nehézség: helyhiány (szakkör…) – megjelenik a munkatervekben/

1.1.3.

A tervek elkészítése a nevelőtestület bevonásával történik, az intézmény munkatársainak felkészítése a feladatra időben megtörténik.

  1. 6. fejezete: PP-ben megfogalmazott célok értékelése évente minden pedagógus feladata. PP felülvizsgálata, módosításának kezdeményezése, elfogadása szintén. SZMSZ szabályozza a tantestületi döntéshozatal előkészítését. Vezetői interjú, pedagógus interjú

1.1.4.

Biztosított a fenntartóval való jogszabály szerinti együttműködés.

A PP-ben a törvényi előírásoknak megfelelő órakeret jelenik meg. A foglalkozásválasztás rendje, tankönyv kiválasztás, a tanuló felvétel elve a fenntartó elvárásait tükrözi. A tanulók értékelése -PP. 4.8, vizsgaszabályzat– -törvényi előírásoknak megfelelő. Vezetői interjú

1.1.5.

Az intézményi önértékelési ciklust lezáró intézkedési terv és a stratégiai és operatív tervezés dokumentumainak összehangolása megtörténik.

A PP-ben jelenleg nincs. Interjú alapján tervezik beépíteni a PP-be például tudásmegosztást, beszámoltatási rendszert, DÖK nagyobb önállóságát. Vezetői interjú, pedagógus interjú

1.1.6.

Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel.

Munkaterv 2015/16 3. o.: „A munkatervben figyelembe vételre kerültek az intézmény működését, tevékenységét meghatározó fontosabb belső szabályozások is” Az éves munkatervek mellékletei a munkaközösségi munkatervek, melyek az intézményi munkatervvel összhangban vannak.

1.2. Milyen az intézményi stratégiai terv és az oktatáspolitikai köznevelési célok viszonya; az operatív tervezés és az intézményi stratégiai célok viszonya?

1.2.7.

Az intézmény stratégiai dokumentumai az adott időszak oktatáspolitikai céljaival összhangban készülnek.

Az intézményi dokumentumok az aktuális oktatáspolitikával összhangban a helyi specialitásokra, igényekre épülve jelennek meg. A PP-(3.1)-ben is nyomon követhető, hogy a stratégiai célok mellett nem csak célértékek, hanem a megvalósuláshoz elengedhetetlen tevékenységet is kapcsolják. PP. 12. oldal: „A Nemzeti alaptantervben meghatározott feladatok helyi megvalósítása”. A PP-ben a Helyi tantervben a törvényi előírásoknak megfelelő órakeret jelenik meg. A foglalkozásválasztás rendje, tankönyvkiválasztás, a tanuló felvétel elve a fenntartó elvárásait tükrözi. A tanulók értékelése PP. 4.8, vizsgaszabályzat– törvényi előírásoknak megfelelő. Munkatervben 3.o. megjelenik, mely törvény és rendeletek figyelembevételével készült. Intézményi önértékelésben kiemelkedő terület a PP-re vonatkozóan.

1.2.8.

Az operatív tervezés a stratégiai célok hatékony megvalósulását szolgálja, és a dokumentumokban nyomon követhető.

A pedagógiai program egészében nyomon követhető. (Pl. PP 3.1 fejezet is)

1.3. Hogyan történik a tervek megvalósítása?

1.3.9.

A stratégiai tervek megvalósítása tanévekre bontott, amelyben megjelennek a stratégiai célok aktuális elemei. (Pedagógiai program, a vezetői pályázat, a továbbképzési terv és az ötéves intézkedési terv stb. aktuális céljai, feladatai.)

Pedagógiai programban 3.1.2.1 részletes célokat és sikerkritériumokat fogalmaznak meg, amelyek szinte szó szerint visszaköszönnek a munkatervekben. Vezetői interjú

1.3.10.

Az intézmény éves terveinek (éves munkaterv, éves intézkedési tervek, munkaközösségi tervek, a pedagógiai munka, tervezési dokumentumai, stb.) gyakorlati megvalósítása a pedagógusok, a munkaközösségek és a diákönkormányzat bevonásával történik.

A pedagógusok, munkaközösségek bevonása a megvalósításban a munkatervben szabályozott. DÖK PP 21. o., 31. o. (véleményezési jog) Vezetői interjú, pedagógus interjú

1.3.11.

Az intézmény nevelési-oktatási céljai határozzák meg a módszerek, eljárások kiválasztását, alkalmazását.

A PP-ben megfogalmazott célok megvalósulását szolgálják a különböző nevelési programok is (pl. egészségnevelési program, környezeti nevelési program). A szociális hátrányok enyhítését segítő programok az alábbiak: a gyermekvédelemmel, a tehetség és képességkibontakoztatással, felzárkóztatással kapcsolatban megfogalmazott tevékenységek. Ezeknek a részletes szabályozása található a Házirendben, munkatervekben, intézkedési tervekben Vezetői interjú, pedagógus interjú

1.3.12.

Az intézményi pedagógiai folyamatok (például tanévre, tanulócsoportra tervezett egymásra épülő tevékenységek) a személyiség- és közösségfejlesztést, az elvárt tanulási eredmények elérését, a szülők, tanulók és munkatársak elégedettségét és a fenntartói elvárások teljesülését szolgálják.

A Pedagógiai program teljes mértékben ezt tükrözi.

1.4. Milyen az intézmény működését irányító éves tervek és a beszámolók viszonya?

1.4.13.

Az éves tervek és beszámolók egymásra épülnek.

A munkatervben lévő feladatok a beszámolóban leírásra, értékelésre kerülnek.

1.4.14.

A tanév végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő tanév tervezése.

A beszámoló megállapításai mellett esetenként a jövőre irányuló feladat is megfogalmazásra kerül (pl. NETFIT mérés elemzése beszámoló 2015/16) A 2015-16-os beszámolóban az alsós munkaközösség javaslata volt a munkatervi programok túlzsúfoltságának csökkentése. A következő éves tervezésnél az erre való törekvés nem realizálódott.

1.4.15.

A beszámolók szempontjai illeszkednek az intézményi önértékelési rendszerhez.

A belső önértékelési rendszer működtetését késve kezdték, így nem releváns. Intézményi önértékelésben fejlesztendő területként lett megjelölve.

1.5. Milyen a pedagógusok éves tervezésének, és tényleges megvalósulásának a viszonya?

1.5.16.

A pedagógus, tervező munkája során figyelembe veszi az intézménye vonatkozásában alkalmazott tantervi, tartalmi és az intézményi belső elvárásokat, valamint az általa nevelt, oktatott egyének és csoportok fejlesztési céljait.

Vezetői interjú: A helyi tantervek többségében a tankönyvekhez készülnek. A tankönyveket alsóban a munkaközösség választotta ki, és így a gyermekcentrikusság fő szempont volt. A tanmeneteket sokáig int.vezető, pár éve a munkaközösség-vezetők ellenőrzik a megadott szempontok szerint A differenciálás az egyik alapelvárás intézményünkben. A BTM és SNI-s tanulóinknál intézményi szinten egységesen, kezdeményezésemre 10 százalékponttal alacsonyabbak a ponthatárok . Pedagógus interjú is

1.5.17.

A pedagógiai munka megfelel az éves tervezésben foglaltaknak, az esetleges eltérések indokoltak.

Interjúból kiderül, hogy megvalósul. Vezetői , pedagógus interjú

1.5.18.

A teljes pedagógiai folyamat követhető a tanmenetekben, a naplókban, valamint a tanulói produktumokban.

Interjúból kiderül, hogy megvalósul. Vezetői , pedagógus interjú

1.6. Hogyan működik az ellenőrzés az intézményben?

1.6.19.

Az intézményi stratégiai alapdokumentumok alapján az intézményben belső ellenőrzést végeznek.

SZMSZ : „A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje „-ki mit ellenőrizhet – “ A munkaterv ellenőrzési tervet nem tartalmaz. A helyszínen megtekintettük.

1.6.20.

Az ellenőrzési tervben szerepel, hogy ki, mit, milyen céllal, milyen gyakorisággal, milyen eszközökkel ellenőriz.

A munkaterv ellenőrzési tervet nem tartalmaz. A helyszínen megtekintettük. Intézményvezető beszámolója: „Belső ellenőrzés az alsóban és a napköziben a teljes állásúaknál mindenkinél megvalósult az óralátogatás, jövőre mindenképpen a felső is sorra kerül. Az óralátogatást közös értékelés követ, aminél az önértékelés után kiemeljük kollégánk erősségeit, majd ezt követően a fejlesztési javaslatainkat fogalmazzuk meg. Az ügyeletnél tapasztalt hiányosságok miatt gyakoribb ellenőrzés tartok szükségesnek.”

1.6.21.

Az intézmény azonosítja az egyes feladatok eredményességének és hatékonyságának méréséhez, értékeléséhez szükséges mutatókat.

Pedagógiai Program 3.1.2.1 Sikerkritériumok, ezek visszatérnek a munkatervben .

1.6.22.

A tanulási eredményeket az intézmény folyamatosan követi, elemzi, szükség esetén korrekciót hajt végre.

OKÉV mérések adatainak gyűjtése elemzése, szükség esetén (pl. 2012, 2013) részletes intézkedési tervek kidolgozása. Tanulmányi eredmények követése a beszámolókban. Alapkészségek mérésének elemzése a beszámolókban. Vezetői interjú, pedagógus interjú

1.6.23.

Az ellenőrzések eredményeit felhasználják az intézményi önértékelésben és a pedagógusok önértékelése során is.

2016-17-es munkatervben az önértékelés indításának további elhalasztása, módosítása található: „Önértékeltek körét a 2017. év őszétől tervezzük a folyamatban lévő jogszabályi módosítás miatt.” „2017. (2020) június 15-ig mindenkit önértékelni kell”

1.7. Hogyan történik az intézményben az értékelés?

1.7.24.

Az értékelés tények és adatok alapján, tervezetten és objektíven történik, alapját az intézményi önértékelési rendszer jelenti.

Beszámolókban konkrét tények szerepelnek tanulmányi eredmények, méréseredmények, versenyeredmények, továbbtanulási mutatók, fegyelmezés és jutalmazás száma. Nem az intézményi önértékelési rendszerként, alapjaként, hanem a hagyományos értékelési rendszerként való működtetés tükröződik a beszámolókból.

1.7.25.

Az intézményi önértékelési rendszer működését az intézmény vezetése irányítja, az önértékelési folyamatban a nevelőtestület valamennyi tagja részt vesz.

Önértékelési csoport megalakult, a tagint. vezető nem tagja. A munkájukról jelenleg nem rendelkeznek dokumentációval. SZMSZ mellékletében lévő munkaköri leírások arra utalnak, hogy bármely tanító, vagy tanár munkakörben lévő pedagógus végezhet ellenőrzés céllal óralátogatást, ha az intézményvezető megbízza. Jelenleg hiányzik a munkatervekből az önértékelési folyamat tervezése (ki vesz részt az önértékelésben, ki végez óralátogatást, interjút, kérdőívezést, dokumentumelemzést, stb.

1.8. Milyen a pedagógiai programban meghatározott tanulói értékelés működése a gyakorlatban?

1.8.26.

Az intézményben folyó nevelési-oktatási munka alapjaként a tanulók adottságainak, képességeinek megismerésére vonatkozó mérési rendszer működik.

A pedagógiai program a tanulói értékelésnél kiemelten kezeli az egyéni sajátosságok figyelembevételét. Az ellenőrzés módszerei, formái is rögzítettek. (A szakvéleménnyel rendelkező tanulási problémával küzdő tanulóink értékelési ponthatárait 10% ponttal csökkentették.)

1.8.27.

A tanulók értékelése az intézmény alapdokumentumaiban megfogalmazott/elfogadott, közös alapelvek és követelmények (értékelési rendszer) alapján történik.

Házirend és PP jutalmazási és fegyelmezési szempontjai azonosak. Vizsgaszabályzat ugyanaz mint PP-ben. Munkatervben, PP-ben az értékelés szabályozása azonos, részletes.

1.8.28.

A pedagógusok az alkalmazott pedagógiai ellenőrzési és értékelési rendszert és módszereket, azok szempontjait az általuk megkezdett nevelési-oktatási folyamat elején megismertetik a tanulókkal és a szülőkkel.

PP-ben megfogalmazott feladat (Pl 4.8. A magatartás és szorgalom követelményrendszerét, minősítésének elveit az első napon ismertetjük a tanulókkal)., PP 31. oldal: Szülői értekezleten a szülőket tájékoztatják a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról. Pedagógus interjú

1.8.29.

Az intézményben a tanulói teljesítményeket folyamatosan követik, a tanulói teljesítményeket dokumentálják, elemzik, és az egyes évek értékelési eredményeit összekapcsolják, szükség esetén fejlesztési tervet készítenek.

Beszámolókban megtalálhatók a versenyeredmények, tanulmányi eredmények, alapkészségek mérési eredményei, tanulói jutalmazások, figyelmeztetések számának felsorolása is. Kompetenciaelemzéseket követően készítettek intézkedési terveket.

1.8.30.

A tanuló eredményeiről fejlesztő céllal folyamatosan visszacsatolnak a tanulónak és szüleinek/gondviselőjének.

Házirend, PP részletesen leírja. Az osztályfőnöknek havonta egyeztetni kell a jegyeket, ha a szülő nem használ e-ellenőrzőt. Vezető interjú, pedagógus interjú

1.9. Mi történik az ellenőrzés, mérés, értékelés eredményével? (Elégedettségmérés, intézményi önértékelés pedagógus-értékelés, tanulói kompetenciamérés, egyéb mérések.)

1.9.31.

Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak elkészítése, módosítása során megtörténik az ellenőrzések során feltárt információk felhasználása.

Igen. (Munkaterv: Rendszeresen tervezik a munkatervekben a tanítási tanulási körülmények javítását (beszámolók). )

1.9.32.

Évente megtörténik az önértékelés keretében a mérési eredmények elemzése, a tanulságok levonása, fejlesztések meghatározása, és az intézmény a mérési-értékelési eredmények függvényében korrekciót végez szükség esetén.

Mérési eredmények értékelése megtörténik, kompetencia mérés eredményei esetén intézkedési terv is készült. Tanulmányi eredmények értékelése is megtörténik, tanórán kívüli tevékenységek leírása is helyet kap a beszámolókban. Itt a tanulságok levonása már nem minden esetben követhető nyomon. A munkatervben megjelennek a PP-ből fakadó feladatok, itt konkrét célértékeket határoznak meg alapkészségenként. A beszámolókban szerepelnek a részletes eredményei leírás szinten.

1.9.33.

Az intézmény a nevelési és tanulási eredményességről szóló információk alapján felülvizsgálja a stratégiai és operatív terveit, különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő tanulók ellátására.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos intézkedések a munkatervekben, PP-ben is megjelennek.

1.9.34.

A problémák megoldására alkalmas módszerek, jó gyakorlatok gyűjtése, segítő belső (ötletek, egyéni erősségek) és külső erőforrások (például pályázati lehetőségek) és szakmai támogatások feltérképezése és bevonása természetes gyakorlata az intézménynek.

Munkaterv 2015-16: 34.o 2016 március 5.Tanítás nélküli munkanap munkaközösségi szinten: Módszertani megújulás: saját jó gyakorlataink bemutatása, továbbképzésen szerzett tapasztalataim megosztása. Vezetői interjú

  1. Pedagógiai folyamatok

A kompetencia értékelése:

Fejleszthető területek:

Partner igények mérése felhasználható a tervezési folyamatban. Az intézményi önértékelési rendszer illetve ellenőrzési terv működtetése.

Kiemelkedő területek:

A Pedagógiai Program konkrétan leírja az egyes területeken a célokat, hozzájuk csatolja a tevékenységi formákat, gyakran módszereket, eszközöket határoz meg ehhez. Megjelennek a célértékek is. Munkaközösségek tervező és beszámoló munkája, dokumentumai. Jól irányított, tudatosan tervezett pedagógia folyamatok jellemzőek.

  1. Személyiség- és közösségfejlesztés

2.1. Hogyan valósulnak meg a pedagógiai programban rögzített személyiségfejlesztési feladatok?

2.1.1.

A beszámolókban és az intézményi önértékelésben követhetők az eredmények (különös tekintettel az osztályfőnökök tevékenységére, a diákönkormányzati munkára, az egyéni fejlesztésre).

A feltöltött intézményi önfejlesztési terv alapján a DÖK közösségi programokat szervez, de ugyanakkor hatékonyabban kellene bevonódnia az iskola életébe. A DÖK által vállalt feladatok bekerültek a munkatervbe, ütemterv készül, szervezés alatt áll, s tanári segítséget kap. Évente egy rendezvényt terveznek. 2018-2019-es tanév feladata lesz. PP-ban szabályozott az iskolai DÖK, valamint az osztályfőnöki tevékenység és az egyéni fejlesztés is. “A tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat” “A hátrányos helyzetű tanulók fejlesztését, fejlődésük nyomon követését kiemelten fontosnak tartjuk.” “Az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk”18.o. Közösségfejlesztés 19.o. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek 29.o.Eredményességi mutatók, táblázatban., versenyeredmények- feltüntetve.

2.1.2.

Támogató szervezeti és tanulási kultúra jellemzi az iskolát.

A feltöltött intézményi önfejlesztési tervben megtalálható kiemelkedő területként a támogató szervezteti és tanulási kultúra, mint az iskolájukra jellemző terület. Pedagógiai programban megfogalmazott tény, hogy : “Iskolánk legfőbb előnye a kis létszámú osztályok, ami leginkább alkalmas a képességekhez igazodó foglalkoztatásra. Tanítási módszerikre a változatosság jellemző, rendszeresen alkalmazzuk a differenciálást, játékos feladatokat, projektmódszert. A tanulás tanítását kiemelten kezeljük, órai keretben is oktatjuk, gyakoroltatjuk alkalmazását. Az alapkészségek és képességek fejlesztését kiemelten fontosnak tartjuk.” Továbbá: “A tanórán kívüli foglalkozások, programok széles választékát kínáljuk tanulóinknak, amit az igényektől függően tudunk tovább működtetni.” Valamint vezetői interjú

2.1.3.

A tanulók személyes és szociális képességeik felmérésére alkalmas módszereket, eszközöket, technikákat alkalmaznak a pedagógusok az intézményben.

A Pedagógiai Programban olvasható: “Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink…” A Pedagógiai Program részletesen tartalmazza az alábbiakat: elsőként megfogalmazza, hogy mit értenek személyiségfejlesztés alatt, majd felsorolja a területeit is, erkölcsi nevelés, értelmi nevelés, közösségi nevelés, érzelmi, nevelés, akarati nevelés, állampolgári, nemzeti, munkára nevelés, testi nevelésre nevelés, esztétikai nevelés , közösségnevelés, közösségfejlesztés, felelősök és ellenőrzés megnevezésével. Rendszerként megnevezi a tanítási órákat illetve a tanórán kívüli alkalmakat. Megnevez rengeteg szabadidős tevékenységet. A BTMN-es tanulók esetében ír felmérésről. DIFFER, 21.o.) Számtalan alapkészséget mérő vizsgálatot, mérést végeznek. Vezetői interjú, pedagógus interjú

2.2. Hogyan fejlesztik az egyes tanulók személyes és szociális képességeit (különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő tanulókra)?

2.2.4.

A pedagógusok módszertani kultúrája kiterjed a tanulók személyes és szociális képességeinek fejlesztésére, és ez irányú módszertani tudásukat megosztják egymással.

Pedagógiai Programban megfogalmazottak alapján: “Tanórákon rendszeresen alkalmazott módszereink: (projektnapok és projekthetek szervezése,játékos feladatok,változatos szervezeti formák: egyéni, páros, csoportmunka, a differenciálás változatos módokon (minőségi, mennyiségi, segítségadás, több idő biztosítása, jobb képességűeknek egyénileg, gyengébbeknek csoportos feladatmegoldás stb.)szemléltetés elsősorban digitális eszközökkel, filmrészletekkel,az interaktív táblát élményszerű ellenőrzésre is rendszeresen használjuk, alapkészségek fejlesztésére kiemelt figyelmet fordítunk, fejlettségüket folyamatosan mérjük, gyakori ellenőrzés és visszajelzés, rendszeresen szóbeli feleletekkel is, motiváció játékokkal, dicsérettel, tanulás változatos módszereit megismertetjük és gyakoroltatjuk tanulóinkkal, tanórákon gyakori visszajelzés, ösztönző módszerek alkalmazásával (biztatás, dicsértet, piros pontok stb.),rendszeres kompetencia-fejlesztő feladatok,önálló ismeretszerzésre ösztönzés pl.: gyűjtőmunkára, internetes keresésre, tanulói kiselőadások.)” PP..15.o. A munkaközösségek tagjai szívesen tanulnak egymástól. A tanulás- tanítási módszertani eszköztár bővítése munkatervi helyi pedagógiai program, vezetői programban megfogalmazott cél, aminek alapja a nevelőtestületi megbeszélés, tudásmegosztás. Vezetői interjú, pedagógus interjú

2.2.5.

A fejlesztés eredményét folyamatosan nyomon követik, s ha szükséges, fejlesztési korrekciókat hajtanak végre.

A beilleszkedési zavarokkal küzdő gyermekek nyilvántartásba vételéről, a problémák dokumentálásáról veszélyeztetett tanuló esetén folyamatos kapcsolattartásról található dokumentáció. (kapcsolat a Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálattal, Gyermekjóléti Szolgálattal. 24.o.) A feltöltött intézményi önfejlesztési tervben megfogalmazottak alapján a tanulókövetésnek kialakult rendje, eljárásrendje van, melyet fejleszteni szeretnének; ezt tűzték ki célul.

2.2.6.

A fejlesztés megvalósulása nyomon követhető az intézmény dokumentumaiban, a mindennapi gyakorlatban (tanórai és tanórán kívüli tevékenységek), DÖK programokban.

Kéthavonta, de ha szükségesnek ítélik, akkor gyakrabban, nevelési értekezleteket tartanak. Arról jegyzőkönyv készül és később bekerül a munkatervbe. Vezetői interjú A Pedagógiai Programban leírtak alapján: “A gyermekeket a diákönkormányzaton keresztül bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe”. A Pedagógiai Program 24. oldalán kiemeli a “A beilleszkedési zavarokkal küzdő gyermekek nyilvántartásba vétele, a problémák dokumentálása veszélyeztetett tanuló esetén folyamatos kapcsolattartás a Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálattal, Gyermekjóléti Szolgálattal”. DÖK-ről még az SZMSZ-ben is található információ.

2.3. Hogyan történik a tanulók szociális hátrányainak enyhítése?

2.3.7.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulók mindegyikénél rendelkeznek a pedagógusok megfelelő információkkal, és alkalmazzák azokat a nevelő, fejlesztő és oktató munkájukban.

Mivel községi iskoláról van szó, valamennyi diákot, annak esetleges problémáit, családi háttéradatait ismerik a pedagógusok, vezetők. Vezetői interjú, pedagógus interjú, szülői interjú A Pedagógiai Programban megtörténik a szabályozás is: a tehetségkibontakoztatásé és a BTM kezelésé is 23.o.,illetve még a 28.oldaltól található információ. Valamint SZMSZ-ben is. A feltöltött intézményi önfejlesztési tervben kiemelkedő területként lett megjelölve, hogy kétirányú információáramlást támogató kommunikációs rendszert dolgoztak ki, alakítottak ki. Ezek lapján a pedagógusok megfelelő információ birtokában vannak.

2.3.8.

Az intézmény vezetése és érintett pedagógusa információkkal rendelkezik minden tanuló szociális helyzetéről.

A Pedagógai Program utalást tartalmaz a családi környezetre., mely szerint a beiskolázási körzet Úrhida községe és már körzet tankötelezettjei. A lakosság miatt kis létszámú iskolának számítanak. A szociális helyzetről , hátrányos helyzetről a következőket tartalmazza: 1 fő 0, 7 % halmozottan hátrányos helyzetű tanulók..5 fő, az az 3 %. A vezetői, pedagógus és szülői interjúkból egyértelműen leszűrhető, hogy valóban minden információval rendelkeznek a szociális helyzetet illetően.

2.3.9.

Az intézmény támogató rendszert működtet: felzárkóztatást célzó egyéni foglalkozást szervez, integrációs oktatási módszereket fejleszt, és ezt be is vezeti, képzési, oktatási programokat, modelleket dolgoz ki vagy át, és működteti is ezeket, célzott programokat tár fel, kapcsolatot tart fenn valamely szakmai támogató hálózattal, stb.

  1. “A tanulók egyéni képességeit az oktatás során kiemelten figyelembe vesszük,” A PP. –ben külön részt szentelnek “A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységek”-nek 28. o. Szabályozzák .a felzárkóztatást, a tehetséggondozást, számos szakkörük, délutáni programjaik vannak, gyógypedagógust, fejlesztőpedagógust, logopédust foglalkoztatnak, szükség esetén egyéni foglalkozást is működtetnek. Vezetői, pedagógus, szülői interjúk

2.4. Hogyan támogatják az önálló tanulást, hogyan tanítják a tanulást?

2.4.10.

Az önálló tanulás támogatása érdekében az intézmény pedagógiai programjával összhangban történik a nevelési-oktatási módszerek, eljárások kiválasztása vagy kidolgozása, és azok bevezetésének megtervezése.

  1. : “ Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák, az egyéni tanulás módszereit.” “Tovább erősítjük tanulóink alapkészségeit, folyamatos önképzésre ösztönözzük őket, megismertetjük az információszerzés és feldolgozás módjaival, az információhordozó és eszközök használatával.”A neveléssel.kapcsolatos céljaikat nagyon részletesen bontják ki, külön területeket meghatározva. Napközi, tanulószoba az SZMSZ-ben is megjelenik. Vezetői, pedagógus interjú és szülői interjú is

2.4.11.

Az alulteljesítő, tanulási nehézségekkel küzdő és sajátos nevelési igényű tanulók megkülönböztetett figyelmet kapnak.

A PP. –ben külön részt szentelnek “A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységek”-nek 28. o. Vezetői, pedagógus, szülői interjúk

2.4.12.

A pedagógusok az önálló tanuláshoz szakszerű útmutatást és megfelelő tanulási eszközöket biztosítanak, alkalmazva a tanulás tanítása módszertanát.

“A tanulás tanítása: A munkaterv szerinti tematika alapján alsóban elsősorban napközi keretein belül, felsőben pedig hangsúlyosan tanórákon oktatjuk elméletben és természetesen gyakorlatban is a különböző hatékony tanulási technikákat.” 36. o. Az interjúk során az is kiderült, hogy sok kolléga járt ebben a témában továbbképzésre a fehérvári Rákóczi iskolába. Vezetői, pedagógus interjúk

2.5. Hogyan történik a tanulók egészséges és környezettudatos életmódra nevelése?

2.5.13.

Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés elmélete és gyakorlata a pedagógiai programban előírtak szerint a munkatervben szerepel, a beszámolókból követhető.

Az iskolában folyó nevelő és oktató munka feladatai 12.o.Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantárgyi követelmények teljesülése, a nevelő munka elősegítése céljából az osztályok számára évente tanulmányi kirándulást szerveznek általában tagozatonkénti bontásban. Természetjárások: délutánonként, gyalog, kerékpárral, tömegközlekedéssel vagy különbusszal a jelentkező tanulók részvételével, pedagógus vezetésével önkéntesek és önköltségesek. Hulladék papír, PET palack és elektronikai hulladékgyűjtést szervezünk általában ősszel és igény szerint tavasszal, az ezekből származó bevételt arányosan az osztályadományba kerül vissza, kivétel az elektronikai hulladékgyűjtés, aminek a bevételét az alapítvány kapja. 3.11.Környezeti nevelési program 37.o..2016/2017 Beszámoló: egészségfejlesztés… Vezetői, pedagógus interjúk

2.5.14.

A tanórán kívüli tevékenységek alkalmával a tanulók a gyakorlatban alkalmazzák a téma elemeit.

Az iskolában folyó nevelő és oktató munka feladatai 12.o.Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantárgyi követelmények teljesülése, a nevelő munka elősegítése céljából az osztályok számára évente tanulmányi kirándulást szerveznek általában tagozatonkénti bontásban. Természetjárások: délutánonként, gyalog, kerékpárral, tömegközlekedéssel vagy különbusszal a jelentkező tanulók részvételével, pedagógus vezetésével önkéntesek és önköltségesek. Hulladék papír, PET palack és elektronikai hulladékgyűjtést szervezünk általában ősszel és igény szerint tavasszal, az ezekből származó bevételt arányosan az osztályadományba kerül vissza, kivétel az elektronikai hulladékgyűjtés, aminek a bevételét az alapítvány kapja. 3.11.Környezeti nevelési program 37.o..2016/2017 Beszámoló: egészségfejlesztés… Vezetői, pedagógus interjúk

2.6. Hogyan segíti az intézmény a tanulók együttműködését?

2.6.15.

A stratégiai programokban és az operatív tervekben szereplő közösségfejlesztési feladatokat megvalósítja az intézmény.

A közösségfejlesztést kiemelten kezelik. (19.o., iskolai dokumentáció, munkaterv, beszámoló, melléklet) A szülők kiemelték, hogy a közösségfejlesztés nagyon jól működik az iskolában, számtalan példával támasztották alá. Vezetői, pedagógus interjúk során is elhangzott. A Pedagógiai programban kifejezetten hivatkoznak arra, hogy: “eseménynaptár formájában havonta más-más jellegű, témájú programokat ajánlunk tanulóinknak (pl.: egészség, sport, természetismeret hónapja). Ugyanakkor fejlesztési feladatként van deklarálva, hogy az intézmény folyamatosan kövesse nyomon a vállalt feladatai teljesülését. Ezen a területen tehát még fejlődési, előrelépési lehetőséget látnak.

2.6.16.

A pedagógusok rendelkeznek a közösségfejlesztés folyamatának ismeretével, és az alapján valósítják meg a rájuk bízott tanulócsoportok, közösségek fejlesztését.

A PP. nagyon részletesen szabályozza. (19. oldaltól) Közösségfejlesztés:”A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül.A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata.” Célok, feladatok, felelősök is meghatározva. Ellenőrzés folyamatos és megfigyeléssel történik. Vezetői, pedagógus interjúk

2.6.17.

A beszámolókból követhetők az alapelvek és a feladatok megvalósításának eredményei, különös tekintettel az osztályfőnökök, a diákönkormányzat tevékenységére, az intézményi hagyományok ápolására, a támogató szervezeti kultúrára.

Osztályfőnöki tevékenység:.PP.50.o. „A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg…”. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre is kidolgozott. Osztályfőnöki: munkaköri leírás az SZMSZ-ben található.Beszámolóban megtörténik a visszacsatolás is.(konkrét példa: feltűnik egy ofői adminisztrációs hiány, 2016-ba) DÖK tevékenységén, bevonódásán is változtatni kívánnak. Vezetői és pedagógus interjú

2.6.18.

Az intézmény gondoskodik és támogatja a pedagógusok, valamint a tanulók közötti folyamatos információcserét és együttműködést.

PP.3.9. A szülő, tanuló, iskolai pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei 30.old.Kapcsolattartás rendje SZMSZ. Vezetői, pedagógus, szülői interjúk

2.7. Az intézmény közösségépítő tevékenységei hogyan, milyen keretek között valósulnak meg?

2.7.19.

Közösségi programokat szervez az intézmény.

Az iskola egyik vonzó és tanulói létszám növelő-megtartó jellemzője a sok és változatos közösségi, valamint helyi program. Minden a körülményeikből adódó nehézség (állandó helyhiány, szűk terek, folyamatos egyeztetés a termek, helységek megosztásáról, felosztásáról, napi szinten jelentkező karbantartási problémák, építési, bővítési terveik akadályokba ütközése, több éve tartó elhalasztása, nyelvtanár hiánya, balesetveszélyes helyzetek, körülmények kiküszöbölése…) ellenére megtartják hagyományos, tradíciókon alapuló rendezvényeiket, élnek a helyi közösségi életbe való bekapcsolódás valamennyi lehetőségével, teljesítik a feléjük irányuló elvárásokat, magas szintű együttműködést valósítanak meg a közeli és társintézményekkel. Új, eddig még nem alkalmazott módszereket vezetnek be. Például a nemzeti ünnepek megünneplését kiegészítik projektekkel, hogy tanulóikban mélyebb érzelmi katarzist tudjanak kialakítani, maradandó élményt tudjanak számukra biztosítani. Szabadidős foglalkozások.22.old Közösségfejlesztés 19.oldal Vezetői, szülői, pedagógus interjúk

2.7.20.

Közösségi programokat szervez a diákönkormányzat.

Diákönkormányzat: A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán, kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 3-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. PP. ,DÖK, SZMSZ. Fejlesztésre szoruló területként jelölték meg, mégpedig a nagyobb bevonódást, hatékonyabb tevékenységet megcélozva. Legutóbbi feladatok: véleményezzék a közelgő gyermeknapi rendezvény javasolt programjait! Tegyenek új javaslatot, ha szükséges! Vezetői interjú

2.7.21.

A szülők a megfelelő kereteken belül részt vesznek a közösségfejlesztésben.

Szülői interjú: a szülők közössége támogatóan áll hozzá valamennyi iskolai rendezvényhez. Amiben tudnak, segítséget nyújtanak, lelkesedésük, motiváltságuk, segítőszándékuk töretlen. A számukra nyitott programokon lehetőség szerint megjelennek, ezek számát megfelelőnek tartják. Számos iskolai és helyi példát sorolnak, de még a lovaglás órákra való elszállításban is segédkeznek. Nagyon lojálisak, hűségesek az iskolához, pedagógusokhoz. (Iskolai dokumentáció, PP.:30.oldaltól részletesen leírja) Szülői interjú, pedagógus interjú, vezetői interjú

2.7.22.

Bevonják a tanulókat, a szülőket és az intézmény dolgozóit a szervezeti és tanulási kultúrát fejlesztő intézkedések meghozatalába.

A vezetői-pedagógusi-szülői interjúkból egyértelműen következik, hogy kis létszámú iskolaként valamennyi nagyobb volumenű kérdést, fejlesztést, átalakítást, intézkedést közös megbeszélés, egyeztetés előz meg. A szülők, pedagógusok, helyi önkormányzati vezetés és a tanulók is egy emberként támogatják a tanulási kultúra fejlesztését, jobb körülmények megteremtését, az az egy új iskolai épület építését. Az elmúlt évek alatt s jelenleg is ezen a projekten dolgoznak, ezt tekintik kiemelt célkitűzésnek. Másik konkrét példa a szülők bevonására, igényeik felmérésére, hogy szeretnék az angol nyelv oktatását kiterjeszteni, s ezért állást is hirdettek, kínáltak , melyet nem sikerült az eredeti elképzeléseik szerint betölteni. Ezen a feladatmegvalósításon továbbra is dolgoznak, addig pedig szakköri órák keretében valósítják meg a szülők – gyerekek részéről felmerült kérést, igényt.

2.7.23.

A részvétellel, az intézmény működésébe való bevonódással és a diákok önszerveződésének lehetőségeivel a tanulók és a szülők elégedettek.

A vezetői-pedagógusi-szülői interjúkból egyértelműen következik, hogy kis létszámú iskolaként valamennyi nagyobb volumenű kérdést, fejlesztést, átalakítást, intézkedést közös megbeszélés, egyeztetés előz meg. A szülők, pedagógusok, helyi önkormányzati vezetés és a tanulók is egy emberként támogatják a tanulási kultúra fejlesztését, jobb körülmények megteremtését, az az egy új iskolai épület építését. Az elmúlt évek alatt s jelenleg is ezen a projekten dolgoznak, ezt tekintik kiemelt célkitűzésnek. Az iskola ezen irányú tevékenységével a szülők elégedettek. A diákok önszerveződésének lehetőségeit az iskola fejleszteni kívánja. Összességében elmondható a teljes mértékű szülői-tanulói elégedettség.

  1. Személyiség- és közösségfejlesztés

A kompetencia értékelése:

Fejleszthető területek:

——-

Kiemelkedő területek:

Közösségfejlesztés tekintetében kiemelkedően teljesít az intézmény helyi programok, rendezvények, projektek sokaságának szervezésével, lebonyolításával. Tanulói személyiségfejlesztés esetében az elfogadás területén tapasztalható az átlagtól eltérő empátia. Az iskola egyik vonzó és tanulói létszám növelő-megtartó jellemzője a sok és változatos közösségi, valamint helyi program. Minden a körülményeikből adódó nehézség (állandó helyhiány, szűk terek, folyamatos egyeztetés a termek, helységek megosztásáról, felosztásáról, napi szinten jelentkező karbantartási problémák, építési, bővítési terveik akadályokba ütközése, több éve tartó elhalasztása, nyelvtanár hiánya, balesetveszélyes helyzetek, körülmények kiküszöbölése…) ellenére megtartják hagyományos, tradíciókon alapuló rendezvényeiket, élnek a helyi közösségi életbe való bekapcsolódás valamennyi lehetőségével, teljesítik a feléjük irányuló elvárásokat, magas szintű együttműködést valósítanak meg a közeli és társintézményekkel. Új, eddig még nem alkalmazott módszereket vezetnek be. Például a nemzeti ünnepek megünneplését kiegészítik projektekkel, projektnappal hogy tanulóikban mélyebb érzelmi katarzist tudjanak elérni, maradandó élményt tudjanak számukra biztosítani.

  1. Eredmények

3.1. Milyen eredményességi mutatókat tartanak nyilván az intézményben?

3.1.1.

Az intézmény pedagógiai programjának egyik prioritása a tanulás-tanítás eredményessége.

Pedagógiai program 2.4 eredményességi mutatóknál megjelenik a továbbtanulási útmutató, a (2017-18) versenyeredmények, és az OKÉV mérés eredményei. Beszámoló 2015-16: OKÉV mérés eredményei (matematika, szövegértés, német), továbbtanulási mutatók, tanulmányi átlagok – elvárásoknak megfelelőek, sőt a célérték felettiek az átlagok.

3.1.2.

Az intézmény partnereinek bevonásával történik meg az intézményi működés szempontjából kulcsfontosságú sikertényező indikátorok azonosítása.

A szülői munkaközösség, intézményi tanács- a házirend és SZMSZ módosításánál, iskolai munkatervnél véleményezéssel kapnak beleszólást a folyamatokba. SZMSZ: „A szülői szervezet véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.” Vezetői interjú is

3.1.3.

Nyilvántartják és elemzik az intézményi eredményeket: kompetenciamérések eredményei, tanév végi eredmények – tantárgyra, 2 évre vonatkozóan, versenyeredmények: országos szint, megyei szint, tankerületi szint, települési szint, továbbtanulási mutatók, vizsgaeredmények, elismerések, lemorzsolódási mutatók (évismétlők, magántanulók, kimaradók, lemaradók), elégedettségmérés eredményei (szülő, pedagógus, tanuló), neveltségi mutatók.

A kompetenciamérések eredményeit elemzik. Keresik az okokat, a megoldási lehetőségeket. Részletesen kidolgozott intézkedési terv található pl. a 2012. évi mérést követően (cél, tevékenység, felelősök, határidők meghatározva). Beszámoló, 2015-16.évi: OKÉV mérés eredményei feltüntetve (matematika, szövegértés, német) , továbbtanulási mutatók, évismétlők, tanulmányi átlagok megtalálhatók – az elvárásoknak megfelelőek, sőt a célérték felettiek az átlagok. Az alapkészségek mérésénél pl.: a hangos, néma értő olvasásnál nem sikerült minden esetben a célérték elérése felső tagozaton. 2016-17-es munkaterv mellékletében a NETFIT mérés eredményei szerepelnek, az ezekből adódó feladatokat is megjelöli a szaktanár. Vezetői interjú is

3.1.4.

Az országos kompetenciamérésen az intézmény tanulóinak teljesítményszintje évek óta (a háttérváltozók figyelembevételével) emelkedik/a jó eredményt megtartják.

A mérési eredmények a községi iskolák értékei felett vannak, az országos értékeknél hol jobbak, hol elmaradnak. Kis létszámú iskola révén ebből messzemenő következtetések nem vonhatók le. Vezetői interjú is

3.2. Milyen szervezeti eredményeket tud felmutatni az intézmény?

3.2.5.

Az intézmény kiemelt nevelési céljaihoz kapcsolódó eredmények alakulása az elvártaknak megfelelő.

Beszámolók versenyeredményeket, tanulmányi eredményeket tartalmaznak, ezek szolgálnak alátámasztásul. Vezetői interjú is

3.2.6.

Az intézmény nevelési és oktatási célrendszeréhez kapcsolódóan kiemelt tárgyak oktatása eredményes, amely mérhető módon is dokumentálható (versenyeredmények, felvételi eredmények, stb.).

Versenynaptár PP 1. sz melléklet. Versenynaptár és programnaptár megjelenik a munkatervekben is. Beszámolók részletes versenyeredményeket tartalmaznak.

3.2.7.

Az eredmények eléréséhez a munkatársak nagy többsége hozzájárul.

Kompetenciaeredményre vonatkozó elemzésből kitűnik, hogy az eredményeket komplex tanítási-tanulási tanulási folyamatként látják, nem egyes szaktanárok, tantárgyak feladataként kezelik. A munkatervben a pedagógusok vállalásai, beosztásai jól követhetőek, a terhelés elosztása megfigyelhető. Vezetői interjú és pedagógus interjú is alátámasztja

3.2.8.

Az intézmény rendelkezik valamilyen külső elismeréssel.

A szülői interjúból egyértelműen kiderült, hogy a szülők elégedettek az iskolával minden tekintetben. Úgy ítélik meg, hogy a nem mindennapi körülmények ellenére, a maximumot produkálják a méréseken, és kihozzák a gyerekekből a képességeiknek megfelelő produktumot. Az interjúból volt megtudható az is, hogy az új iskola látványterve is elkészült, s már a költségvetésbe is bekerült az építkezés költsége. A legnagyobb elismerésnek azt éreznék, ha elkészülne az új oktatási intézményük. Külső elismerés még a karácsonyi vacsora, ajándékcsomag, nőnapi, pedagógusnapi megemlékező virág. Vezetői interjú, pedagógus interjú, szülői interjú

3.3. Hogyan hasznosítják a belső és külső mérési eredményeket?

3.3.9.

Az intézmény vezetése gondoskodik a tanulási eredményességről szóló információk belső nyilvánosságáról.

A tanulmányi és egyéb eredmények, a kiemelt készségek méréseinek eredményei a beszámolókban részletesen megtalálhatóak, ezzel az intézmény dolgozói számára hozzáférhetőek .Az Országos kompetenciamérés eredményei 2004-2017 nem csak belső, de külső nyilvánosságot is kap (Honlapon található) Az értékek általában a községi iskolák átlaga felett vannak, az országos mérési eredményekhez hasonlítva, vagy kicsivel alatta maradnak, vagy számottevően nem térnek el.Intézményi önértékelésben kiemelkedő terület. Vezetői interjú is

3.3.10.

Az eredmények elemzése és a szükséges szakmai tanulságok levonása és visszacsatolása tantestületi feladat.

Beszámoló 2015-16 :Alsós munkaközösségi beszámoló. tanulmányi eredményeket, mérések eredményeit, programok megvalósulását, versenyeredményeket ír le. Tanulság: „Az eltervezett programjaink többségét sikerült megvalósítanunk. Úgy tűnik kissé sok programot terveztünk, alig győztük megvalósítani, egyik program szorosan követte, vagy esetleg átfedte a másik programot, így nehéz volt a készülés. Át kell gondolnunk, melyik programot milyen időközönként tartsuk meg. Esetleg az eseménynaptárak programjait ritkítanunk kell, talán elég egy hónapban két program, stb… ” Felsős munkaközösség beszámolója: az alsóson túl kitér a kompetenciamérésre való felkészülésre is. Napközis munkaközösségi beszámolóban a tanulás támogatásán túl a szabadidős tevékenységekkel kapcsolatos megvalósult eredményeket is leírja.

3.3.11.

A belső és külső mérési eredmények felhasználásra kerülnek az intézményi önértékelés eljárásában.

Előírások szerint megtörténik, forrás: helyszíni dokumentumelemzés, intézményi önértékelés.

3.4. Hogyan kísérik figyelemmel a tanulók további tanulási útját?

3.4.12.

A tanulókövetésnek kialakult rendje, eljárása van.

Intézményi önértékelés: fejlesztendő terület.

3.4.13.

A tanulók további eredményeit felhasználja a pedagógiai munka fejlesztésére.

A kompetenciamérésekkel kapcsolatos intézkedési tervek részletesen kidogozottak. A pedagógiai munka színvonalának emelését szolgálhatják. Vezetői interjú

  1. Eredmények

A kompetencia értékelése:

Fejleszthető területek:

A tanulókövetés rendje, eljárása kialakítható. (Intézményi önértékelésben fejlesztendő területként jelölték meg. )

Kiemelkedő területek:

Célértékek meghatározása. Eredmények gyűjtése, elemzése, viszonyítása. Nagyon sokféle tanórán kívüli tevékenységet (versenyek, szakkörök, felzárkóztatások, hagyományos havi programok, projektek Ökoiskola) valósítanak meg.

  1. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció

4.1. Milyen pedagógus szakmai közösségek működnek az intézményben, melyek a fő tevékenységeik?

4.1.1.

Az intézményben a különböző szakmai pedagóguscsoportok együttműködése jellemző (szakmai) munkaközösségek, egy osztályban tanító pedagógusok közössége, fejlesztő csoportok.

Az iskolában mindössze 3 munkaközösség működik, alsós, felsős, napközis. SZMSZ Illetve, A nevelőtestület szakmai munkaközösségei 4.old. Vezetői interjú, pedagógus interjú

4.1.2.

A pedagógusok szakmai csoportjai maguk alakítják ki működési körüket, önálló munkaterv szerint dolgoznak. A munkatervüket az intézményi célok figyelembevételével határozzák meg.

Iskolai dokumentációkban alábbi címeknél található ezzel kapcsolatos információ: A szakmai munkaközösségek tevékenysége; A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján – a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban – a szakmai munkaközösségek feladatai az alábbiak… Vezetői interjú, pedagógus interjú

4.1.3.

A szakmai közösségek vezetőinek hatás- és jogköre tisztázott.

Iskolai dokumentációkban alábbi címeknél található ezzel kapcsolatos információ: A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai. Vezetői interjú is

4.1.4.

Csoportok közötti együttműködésre is sor kerül az intézményben, amely tervezett és szervezett formában zajlik.

Pedagógus interjú, vezetői interjú alapján az együttműködés megvalósul, de ennek ellenére a feltöltött intézményi önfejlesztési terv egyik fejleszthető területeként lett megnevezve, tehát még javítani szeretnének a jelenlegi együttműködés mértékén, hatékonyságán, hatásfokán.

4.1.5.

Az intézmény vezetése támogatja, ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket, és az intézmény céljainak elérése érdekében támaszkodik a munkájukra.

Az SZMSZ 4. oldalától tartalmaz erre vonatkozó információt. A vezetői interjúból leszűrhető, hogy a vezetés támogatja, ösztönzi az intézményen belüli együttműködést, segíti azt, mert támaszkodik a közös munkára és annak eredményére.

4.1.6.

A munkaközösségek bevonásával történik a pedagógiai folyamatok megvalósításának ellenőrzése, értékelése.

A kötetlen szakmai beszélgetésből (interjúkból) következtethető, hogy ahogy a munkaközösségek bevonásával történik az aktuális éves feladatok meghatározása is, úgy azok megvalósítása, ellenőrzése és értékelése is hasonló módon történik; kis tantestületként minden tevékenységet, rájuk váró feladatot meg tudnak beszélni. Vezetői interjú, pedagógus interjú

4.1.7.

A tanulók nevelése-oktatása érdekében a szakmai közösségek tevékenységén túl a pedagógusok kezdeményezően együttműködnek egymással és a pedagógiai munkát segítő szakemberekkel a felmerülő problémák megoldásában.

(PP. 30.o.) Mivel az iskolában vannak beilleszkedési, tanulási és magatartás zavaros valamint sajátos nevelési igényű tanulók megfelelő szakmai ellátásukról gondoskodni kell. Fejlesztésüket fejlesztő pedagógusok, logopédusok, gyógypedagógusok és a nevelőtestület látja el a szakvéleményekben leírtak alapján. Így a szakmai együttműködés megvalósul. Vezetői interjú, pedagógus interjú

4.2. Hogyan történik a belső tudásmegosztás az intézményben?

4.2.8.

Az intézményben magas színvonalú a szervezeti kultúra és a szakmai műhelymunka.

A tudásmegosztást fontosnak tartják és ezért a jövőben is tenni szeretnének. Pedagógus interjú, vezető interjú

4.2.9.

Az intézményben rendszeres, szervezett a belső továbbképzés, a jó gyakorlatok ismertetése, támogatása.

  1. továbbképzési terv 54.o. Az intézményi önfejlesztési terv fejleszthető területe. A belső tudásmegosztás működtetésében a munkaközösségek komoly feladatot vállalnak. A vezetői és a pedagógusi interjú során is szóba került ez a téma. Tájékoztatásuk alapján nagyon fontosnak, hangsúlyosnak tartják a szakmai megújulást. Lehetőségeik szerint élnek a továbbképzési lehetőségekkel. A megszerzett tudást, új ismeretet továbbadják egymásnak, de úgy érzik , hogy leterheltségük miatt ezt nem mindig tudják úgy megtenni, abban a formában, ahogyan szeretnék. Vezetői és pedagógus interjú

4.2.10.

A belső tudásmegosztás működtetésében a munkaközösségek komoly feladatot vállalnak.

Az intézményi önfejlesztési terv fejleszthető területe. A belső tudásmegosztás működtetésében a munkaközösségek komoly feladatot vállalnak. A vezetői és a pedagógusi interjú során is szóba került ez a téma. Tájékoztatásuk alapján nagyon fontosnak, hangsúlyosnak tartják a szakmai megújulást. Lehetőségeik szerint élnek a továbbképzési lehetőségekkel. A megszerzett tudást, új ismeretet továbbadják egymásnak, de úgy érzik , hogy leterheltségük miatt ezt nem mindig tudják úgy megtenni, abban a formában, ahogyan szeretnék. Vezetői és pedagógus interjú

4.3. Hogyan történik az információátadás az intézményben?

4.3.11.

Kétirányú információáramlást támogató kommunikációs rendszert (eljárásrendet) alakítottak ki.

  1. 30.o. Valamint az intézmény által elkészített és feltöltött intézményi önfejlesztési tervben pont ez az egyik fejlesztési terv. Törekszenek az információátadás folyamatosságának megteremtésére, arra, hogy mindenkihez-tanuló-szülő-pedagógus-vezető-helyi lakosok-társintézmények vezetői- eljussanak a számára fontos tudnivalók. Felhasználják a telefont, e-mail-t, facebook-ot, papírformát, színes üzenőlapokat… Interjúk (vezető, pedagógus, szülő)

4.3.12.

Az intézményben rendszeres, szervezett és hatékony az információáramlás és a kommunikáció.

  1. 30.o. Törekszenek az információátadás folyamatosságának megteremtésére, arra, hogy mindenkihez-tanuló-szülő-pedagógus-vezető-helyi lakosok-társintézmények vezetői- eljussanak a számára fontos tudnivalók. Felhasználják a telefont, e-mail-t, facebook-ot, papírformát, színes üzenőlapokat… Interjúk (vezető, pedagógus, szülő)

4.3.13.

Az intézmény él az információátadás szóbeli, digitális és papíralapú eszközeivel.

  1. 30.o. Törekszenek az információátadás folyamatosságának megteremtésére, arra, hogy mindenkihez-tanuló-szülő-pedagógus-vezető-helyi lakosok-társintézmények vezetői- eljussanak a számára fontos tudnivalók. Felhasználják a telefont, e-mail-t, facebook-ot, papírformát, színes üzenőlapokat… Interjúk (vezető, pedagógus, szülő)

4.3.14.

Az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés.

  1. 30.o. Törekszenek az információátadás folyamatosságának megteremtésére, arra, hogy mindenkihez-tanuló-szülő-pedagógus-vezető-helyi lakosok-társintézmények vezetői- eljussanak a számára fontos tudnivalók. Felhasználják a telefont, e-mail-t, facebook-ot, papírformát, színes üzenőlapokat… A kéthavonta megtartott értekezletek is ezt a feladatot hivatottak többek között szolgálni. Interjúk (vezető, pedagógus, szülő)

4.3.15.

Az értekezletek összehívása célszerűségi alapon történik, résztvevői a témában érdekeltek.

Az iskolában kéthavonta, ha szükséges akkor gyakrabban tartanak értekezleteket. Mindig az aktuális feladatokra illetve a már megtörtént iskolai események kiértékelésére fókuszálnak. Kis létszámú tantestület lévén, s szűk környezet (iroda) miatt sokkal egyszerűbb, de kényelmetlenebb a napi szintű megbeszélések, ad hoc értekezletek tartása. Bevezettek üzenőfalat és színes jelzőkártyát is, mely bevált technikaként működik. De használnak SMS-t is. Interjúk (vezető, pedagógus)

4.3.16.

A munka értékelésével és elismerésével kapcsolatos információk szóban vagy írásban folyamatosan eljutnak a munkatársakhoz.

Az iskolában kéthavonta, ha szükséges akkor gyakrabban tartanak értekezleteket. Mindig az aktuális feladatokra illetve a már megtörtént iskolai események kiértékelésére fókuszálnak. Kis létszámú tantestület lévén, s szűk környezet (iroda) miatt sokkal egyszerűbb, de kényelmetlenebb a napi szintű megbeszélések, ad hoc értekezletek tartása. Bevezettek üzenőfalat és színes jelzőkártyát is, mely bevált technikaként működik. De használnak SMS-t is. A vezető nagyon gyakran alkalmaz szóbeli dicséretet is; rálátása van mindenre, ami az iskolában zajlik, vagy azzal kapcsolatos. Interjúk (vezető, pedagógus)

  1. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció

A kompetencia értékelése:

Fejleszthető területek:

———————-

Kiemelkedő területek:

Kétirányú kommunikációs eljárásrenddel rendelkeznek.

  1. Az intézmény külső kapcsolatai

5.1. Melyek az intézmény legfontosabb partnerei?

5.1.1.

Az intézmény pedagógiai programjával összhangban a vezetés irányításával megtörténik a külső partnerek azonosítása, köztük a kulcsfontosságú partnerek kijelölése.

Az intézmény a pedagógiai programjával összhangban a vezetés irányításával megtörténik a külső partnerek azonosítása, köztük a kulcsfontosságú partnerek kijelölése.Az intézmény fontosnak tartja a külső partnereke vonatkozó kapcsolati rendszerét, ezért azt megtervezi, kialakítja és működteti.( SZMSZ, PP) Vezetői interjú is

5.1.2.

A külső partnerek köre ismert az intézmény munkavállalói számára.

Az iskolát a külső kapcsolatokban az igazgató és a tagintézmény- vezető képviseli, de a munkatársak is ismerik a külső partnereket. Vezetői interjú is

5.2. Mi az egyes partneri kapcsolatok tartalma?

5.2.3.

Az intézmény az azonosított partnerekkel kapcsolatos tevékenységekről tartalomleírással is rendelkezik.

Az SZMSZ részletesen tárgyalja a partnerekkel a tevékenységeket is (11. o.)

5.2.4.

Az intézmény terveinek elkészítése során megtörténik az érintett külső partnerekkel való egyeztetés.

A partnereknek véleményezésre tovább küldik az intézményi terveket, majd ezt követően értekezletet, ülést tartanak. Vezetői interjú

5.2.5.

Rendszeresen megtörténik a kiemelt kulcsfontosságú partnerek igényeinek, elégedettségének megismerése.

Intézményi önfejlesztési terv fejleszthető területe a partneri igény és elégedettségmérés rendszerének kidolgozása, megvalósítása. Vezetői interjú is

5.2.6.

Rendszeres, kidolgozott és követhető az intézmény panaszkezelése.

Teljes mértékben kidolgozott, követhető az SZMSZ is tartalmazza mellékletben.

5.3. Hogyan kapnak tájékoztatást a partnerek az intézmény eredményeiről?

5.3.7.

Az intézmény vezetése a jogszabályban előírt módon eleget tesz tájékoztatási kötelezettségeinek.

A partnerek tájékozódhatnak iskola honlapjáról, fogadóórán, szülői értekezleten, nyílt napon, rendszeres írásbeli tájékoztatás útján (PP, SZMSZ). Vezetői, pedagógus interjú, szülői interjú is

5.3.8.

Az intézmény a helyben szokásos módon tájékoztatja külső partereit (az információátadás szóbeli, digitális vagy papíralapú).

Az iskola honlapján, szóban, írásban tájékoztatja partnereit. Vezetői, pedagógus interjú, szülői interjú is

5.3.9.

A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítását folyamatosan felülvizsgálják, visszacsatolják és fejlesztik.

A tájékoztatás a külső partnerekkel az Úrhidai Híreken keresztül valamint az iskola honlapján (facebook) keresztül történik. Ezt követően értekezletet tartanak és elégedettség mérést végeznek. Vezetői interjú

5.4. Hogyan vesz részt az intézmény a közéletben (települési szint, járási/tankerületi szint, megyei szint, országos szint)?

5.4.10.

Az intézmény részt vesz a különböző társadalmi, szakmai szervezetek munkájában és a helyi közéletben.

Az intézmény központi szerepet vállal a helyi közéletben pl. Idősek napja,Mikulás bál,Adventi műsor (Beszámolók, munkaterv). Vezetői, pedagógus, szülői interjú is

5.4.11.

A pedagógusok és a tanulók részt vesznek a különböző helyi/regionális rendezvényeken.

Az intézmény központi szerepet vállal a helyi közéletben pl. idősek napja,Mikulás bál,Adventi műsor (Beszámolók, munkaterv) Vezetői, pedagógus, szülői interjú is

5.4.12.

Az intézmény kiemelkedő szakmai és közéleti tevékenységét elismerik különböző helyi díjakkal, illetve az ezekre történő jelölésekkel.

Elismerés a szülői elégedettség. Elismerés a szülők és az önkormányzat részéről érkezik. Szülői interjú, pedagógus interjú, vezetői interjú

  1. Az intézmény külső kapcsolatai

A kompetencia értékelése:

Fejleszthető területek:

A partneri igény és elégedettségmérés rendszerének a kidolgozása.

Kiemelkedő területek:

Széles partneri körrel rendelkezik. A partnerekkel való kapcsolatok az oktató-nevelő munka eredményesebbé tételét biztosítják.

  1. A pedagógiai munka feltételei

6.1. Hogyan felel meg az infrastruktúra az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak?

6.1.1.

Az intézmény rendszeresen felméri a pedagógiai program megvalósításához szükséges infrastruktúra meglétét, jelzi a hiányokat a fenntartó felé.

Az intézmény rendszeresen felméri a PP megvalósításához szükséges infrastruktúra meglétét pl.munkaterv mindennapos testnevelés megoldása. Illetve új iskola építtetésére vállalkoznának.

6.1.2.

Az intézmény rendelkezik a belső infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó intézkedési tervvel, amely figyelembe veszi az intézmény képzési struktúráját, a nevelőmunka feltételeit és pedagógiai céljait.

Intézményi önfejlesztési terv fejleszthető területe, várhatóan 2018. októberére elkészül a 3 éves intézkedési terv.

6.2. Hogyan felel meg az intézményi tárgyi környezet a különleges bánásmódot igénylő tanulók nevelésének, oktatásának?

6.2.3.

Az intézmény rendelkezik rendszeres igényfelmérésen alapuló intézkedési tervvel.

A cselekvési tervben rögzítik az igényeket, igényfelmérést. Vezetői interjú

6.2.4.

Arra törekszik, hogy az intézkedési tervnek megfelelő fejlesztés megtörténjen, és ehhez rendelkezésre állnak a megfelelő tárgyi eszközök.

A fejlesztés megvalósulására törekszenek, pályázati forrásokból pótolják a hiányokat. Vezetői interjú

6.3. Milyen az IKT-eszközök kihasználtsága?

6.3.5.

Az intézmény az IKT-eszközeit rendszeresen alkalmazza a nevelő-oktató munkájában, az eszközök kihasználtsága, tanórán való alkalmazásuk nyomon követhető.

4 interaktív tantermi csomaggal és két alapítványi projektorral rendelkeznek, rendszeresen használják, nyomon követhető. Vezetői interjú, pedagógus interjú, intézményi bejárás

6.4. Hogyan felel meg a humánerőforrás az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak?

6.4.6.

Az intézmény rendszeresen felméri a szükségleteket, reális képpel rendelkezik a nevelő-oktató munka humánerőforrás-szükségletéről.

Munkatervekben rögzítik a humánerőforrást, jelzik a szakos ellátottság hiányát is. Szó volt a nyelvtanár hiányáról is a vezetői és a szülői, valamint a pedagógus interjúk során.

6.4.7.

A humánerőforrás szükségletben bekövetkező hiányt, a felmerült problémákat idejében jelzi a fenntartó számára.

Munkatervekben rögzítik a hiányt, felmerült problémákat jelzi a fenntartó felé.( munkaterv , vezetői interjú) A pedagógiai munka megszervezésében, a feladatok elosztásában a szakértelem és az egyenletes terhelés kiemelt hangsúlyt kap.

6.4.8.

A pedagógiai munka megszervezésében, a feladatok elosztásában a szakértelem és az egyenletes terhelés kiemelt hangsúlyt kap.

A munkaközösségek feladatainak ellátásában mindenki kiveszi a részét (munkaterv felelősök megjelölésével) Vezetői interjú

6.4.9.

A pedagógusok végzettsége, képzettsége megfelel a nevelő, oktató munka feltételeinek, az intézmény deklarált céljainak.

Beszámolóban rögzítik a szakos ellátottságot..(pl. 2016-17-es beszámoló szakos ellátottság 100%-os technika és informatika kivételével a 7-8.évfolyamon. Vezetői interjú

6.4.10.

Az intézmény pedagógus továbbképzési programját az intézményi célok és szükségletek, az egyéni életpálya figyelembe vételével alakították ki.

A pedagógus továbbképzési program az intézményi célok elsődleges figyelembevételével készül ugyanakkor az egyéni életpálya is fontos a tervezésnél és a továbbképzési kötelezettség.(továbbképzési program)

6.4.11.

A vezetők felkészültek a pedagógiai munka irányításának, ellenőrzésének feladataira.

A vezető rendelkezik megfelelő végzettséggel és vezetői tapasztalattal. Elkötelezett a továbbtanulás iránt ( vezetői pályázat, interjúk, beszámolók).

6.5. Milyen szervezeti kultúrája van az intézménynek, milyen szervezetfejlesztési eljárásokat, módszereket alkalmaz?

6.5.12.

Az intézmény vezetése személyesen és aktívan részt vesz a szervezeti és tanulási kultúra fejlesztésében.

A tagintézmény- vezető mesterprogramja tartalmazza a tanulás tanítás szerepét. (SZMSZ 1.sz. melléklet)

6.5.13.

Az intézmény szervezeti és tanulási kultúráját a közösen meghozott, elfogadott és betartott normák, szabályok jellemzik.

A PP tartalmazza a közösen megfogalmazott értékeket, normákat, a célok eléréséért szabályokat alkotnak. Intézményi önfejlesztési terv kiemelt terület. Vezetői interjú is

6.5.14.

Az intézmény alkalmazotti közösségének munkájára, együttműködésére a magas szintű belső igényesség, hatékonyság jellemző.

Az iskola eredményei és sokszínűsége mutatja az igényességet.( beszámoló, munkaterv) Vezetői, szülői, pedagógus interjúk

6.5.15.

Az intézmény munkatársai gyűjtik és megosztják a jó tanulásszervezési és pedagógiai gyakorlatokat az intézményen belül és kívül.

A munkaközösségek tagjai szívesen tanulnak egymástól. A tanulás- tanítási módszertani eszköztár bővítése munkatervi helyi pedagógiai program, vezetői programban megfogalmazott cél, aminek alapja a nevelőtestületi megbeszélés, tudásmegosztás. Vezetői, pedagógus interjúk

6.6. Milyen az intézmény hagyományápoló, hagyományteremtő munkája?

6.6.16.

Az intézmény számára fontosak a hagyományai, azok megjelennek az intézmény alapdokumentumaiban, tetten érhetők a szervezet működésében, és a nevelő-oktató munka részét képezik.

Az SZMSZ-ben rögzítve vannak a hagyományos kulturális és ünnepi rendezvények(14-15.o) PP-ben az események felsorolásra is kerülnek, munkatervekben a felelősöket is kijelölik.( iskolai kirándulások, akadályverseny, egészségnap, farsang, projektnap, Mit tudunk mi? stb.)

6.6.17.

Az intézményben dolgozók és külső partnereik ismerik és ápolják az intézmény múltját, hagyományait, nyitottak új hagyományok teremtésére.

PP: a kisebb közösségek pl. osztályok is kialakíthatják saját hagyományaikat. SZMSZ. Az adventi műsorokat az óvodával és a Nyugdíjas klubbal együtt szervezik. Az iskola fontos szerepet tölt be a település életében. Vezetői, szülői, pedagógus interjú

6.7. Hogyan történik az intézményben a feladatmegosztás, felelősség- és hatáskörmegosztás?

6.7.18.

A munkatársak felelősségének és hatáskörének meghatározása egyértelmű, az eredményekről rendszeresen beszámolnak.

SZMSZ 2.oldalától megtalálhatóak a szerkezeti felépítés, hatáskörök, egyértelműen meghatározva,és beszámolók rendje is. PP-ben osztályfőnökök, pedagógusok feladatai megtalálhatóak. Vezetői, pedagógus interjúk is

6.7.19.

A feladatmegosztás a szakértelem és az egyenletes terhelés alapján történik.

SZMSZ 3. melléklete tartalmazza a munkaköri leírást, munkatervekben látható az egyenletes terhelésre törekvés. Vezetői, pedagógus interjúk is

6.7.20.

A felelősség és hatáskörök megfelelnek az intézmény helyi szabályozásában (SZMSZ) rögzítetteknek, és támogatják az adott feladat megvalósulását.

A feladatok elosztása az SZMSZ-ben foglaltaknak megfelelően történik ( munkaköri leírások).

6.8. Hogyan történik a munkatársak bevonása a döntés-előkészítésbe (és milyen témákban), valamint a fejlesztésekbe?

6.8.21.

Folyamatosan megtörténik az egyének és csoportok döntés-előkészítésbe történő bevonása – képességük, szakértelmük és a jogszabályi előírások alapján.

A döntések meghozatala úgy történik, hogy az érintettek bevonása megvalósul. Vezetői, pedagógus interjúk is

6.8.22.

Ennek rendje kialakított és dokumentált.

Teljes mértékben kialakított és dokumentált. Vezetői, pedagógus interjúk is

6.9. Milyen az intézmény innovációs gyakorlata?

6.9.23.

Az intézmény munkatársai képességük, szakértelmük, érdeklődésük szerint javaslatokkal segítik a fejlesztést.

A javaslattétellel élnek a munkatársak SZMSZ 1. sz. melléklete. Vezetői, pedagógus interjúk is

6.9.24.

Az intézmény lehetőségeket teremt az innovációt és a kreatív gondolkodást ösztönző műhelyfoglalkozásokra, fórumokra.

Az intézményi önfejlesztési terv fejleszthető területe: a belső tudásmegosztás működtetésében a munkaközösségek komoly feladatot vállalnak. Vezetői,pedagógus interjú

6.9.25.

A legjobb gyakorlatok eredményeinek bemutatására, követésére, alkalmazására nyitott a testület és az intézményvezetés.

Módszertani ötlettár létrehozását szorgalmazza a vezetés, alkalmazására nyitott a testület. (mesterprogram).

  1. A pedagógiai munka feltételei

A kompetencia értékelése:

Fejleszthető területek:

————————-

Kiemelkedő területek:

A mostoha körülmények ellenére magas színvonalú pedagógiai munka folyik az intézményben. Az infrastruktúra fejlesztése érdekében számos pályázaton indultak az Önkormányzattal, alapítvánnyal összefogva. A hagyományőrzéssel sikerül olyan értékeket közvetíteni, amelyek a tanulók személyiségét, értékrendjét alakítják.

  1. A Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott céloknak való megfelelés

7.1. Hogyan jelennek meg a Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban meghatározott célok a pedagógiai programban?

7.1.1.

Az intézmény pedagógiai programja koherens a Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban foglaltakkal.

Intézményi önfejlesztési terv kiemelkedő területe. Vezetői interjú is

7.1.2.

A pedagógiai program a jogszabályi és tartalmi elvárásokkal összhangban fogalmazza meg az intézmény sajátos nevelési-oktatási feladatait, céljait.

Intézményi önfejlesztési terv kiemelkedő területe: a jogszabályi változások követése, betartása és a szükséges módosítások átvezetése folyamatos az iskolai dokumentumokban. Vezetői interjú is

7.2. Hogyan történik a pedagógiai programban szereplő kiemelt stratégiai célok operacionalizálása, megvalósítása?

7.2.3.

Az intézmény folyamatosan nyomon követi a pedagógiai programjában foglaltak megvalósulását.

Intézményi önfejlesztési fejleszthető területe. Várhatóan 2020/21 tanévtől a beszámolásra kötelezettség, az időszak meghatározásra kerül és megtörténik annak megfelelően a beszámolás. Vezetői interjú is

7.2.4.

Minden tanév tervezésekor megtörténik az intézmény tevékenységeinek terveinek ütemezése, ami az éves munkatervben és más fejlesztési, intézkedési tervekben rögzítésre is kerül.

Az éves munkatervekben megtörténik az intézmény tevékenységeinek ütemezése. Vezetői interjú is

7.2.5.

A tervek nyilvánossága biztosított.

A tervek nyilvánosak, megismerhetőek.( PP, munkaterv, honlap) Vezetői interjú is

7.2.6.

A tervekben (éves munkaterv, továbbképzési terv, ötéves intézkedési terv) jól követhetők a pedagógiai program kiemelt céljaira vonatkozó részcélok, feladatok, felelősök, a megvalósulást jelző eredménymutatók.

Az éves tervekben, továbbképzési tervben megjelennek a pedagógiai programban kitűzött célok, az aktuális feladatok és a végrehajtás felelősei is. Vezetői interjú is

7.2.7.

A képzési és fejlesztési tervek elkészítése az eredmények ismeretében, azokra épülve, annak érdekében történik, hogy a munkatársak szakmai tudása megfeleljen az intézmény jelenlegi és jövőbeli igényeinek, elvárásainak.

A továbbképzési terv elkészítésénél elsődleges célként az oktató- nevelő munka színvonalának emelését veszik figyelembe. Vezetői interjú is

7.2.8.

A tanítási módszerek, a nevelő-oktató munkát támogató papír alapú és digitális tankönyvek, segédanyagok kiválasztása és alkalmazása rugalmasan, a pedagógiai prioritásokkal összhangban történik.

A módszerek, tankönyvek kiválasztásánál elsődleges szempont a tanulók életkorának megfelelő mennyiségű és mélységű korszerű ismeretanyag. Vezetői interjú, pedagógus interjú

  1. A Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott céloknak való megfelelés

A kompetencia értékelése:

Fejleszthető területek:

—————————–

Kiemelkedő területek:

Az intézmény működése megfelel az elvárásoknak, a jogszabályban leírtaknak, a pedagógiai programban meghatározott céloknak , ezt az intézmény partnerei tudják és az intézmény iránt bizalommal vannak.

 

Ahogy a legtöbb weboldal, a miénk is sütiket (cookie-kat) használ a nagyobb felhasználói élmény érdekében. A böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Bővebben

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Mégsem